Kedves Olvasó!
A napokban írtam egy körlevelet az ügyfeleimnek a tételes átalányadó esetleges emelésével kapcsolatos számításokról. Bemásolom a levél fontos tartalmát tájékoztatásképp és segítségnyújtásként! Íme:
Ez a tájékoztatás kifejezetten a magánszemélyek szálláshely-szolgáltatásával kapcsolatos adózási változásokról szól. Próbálom emberi nyelven leírni a részleteket, de ha nem sikerül itt-ott, azért elnézést kérek!
Néhány hete került benyújtásra az adócsomag-tervezet, ami még csak TERVEZET, így semmit nem szabad még konkrétumnak venni. A tervezet előkészítésével kapcsolatban a szakmai szervezeteken keresztül és a minisztériumtól is megkaptuk a lehetőséget, hogy ezt a tervezetet a benyújtás előtt szakmailag mi is véleményezzük, tegyünk hozzá, vegyünk el, stb. Sajnos csak annyit sikerült elérni, hogy az átalányadó lehetőségét – a korábbi szándékkal ellentétben – ne szüntessék meg (egyelőre).
Feltételezem, a médiából már sokan értesültek mindenféle verzióról és többnyire már konkrétumként kezelik, de egyelőre még erről nem beszélhetünk. A fizetővendéglátók tételes átalányadójával kapcsolatban a tervezetben javasolt adót a jelenleg aktuális, szobánként fizetendő 38.400 Ft/éves összegről 150 ezer Ft/szoba/év összegre tervezik emelni. Ez óriási emelkedés, majdnem a jelenlegi adó négyszerese. Sokan megijednek tőle – joggal – de szeretnék arról is tájékoztatást adni, hogy az óriási emelés ellenére még mindig kedvezőbb bizonyos esetekben ez az összeg a következők miatt:
Amennyiben valaki nem tudja ezt a típusú átalányadót választani (mert nem felel meg a feltételeknek – azaz pl. bérli az ingatlant és nem a saját tulajdonában vagy haszonélvezetében áll, stb), akkor az „optimálisabb” adófizetési kötelezettség a bevételek és költségek különbözete után 28% (ebből 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó). Jelenleg ez a két opció van, így egy kis számítással is szeretnék segítséget nyújtani a két adózási mód kapcsán.
Ha a tervezett, 150 ezer Ft-os éves szobaadót elfogadják, akkor szobánként havonta 12.500 Ft adót kell fizetni. Ha ezt az adót a másik adózási móddal számítjuk, akkor ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a 28%-os adó 12.500 Ft legyen havonta, 44.643 Ft nyereséget kell produkálni szobánként (a 12.500 Ft-ot vesszük ilyen esetben a 28%-nak és ezt visszaosztva kapjuk meg a másik adózási módban az adóalapot, azaz a 44.643 Ft-ot). Tehát, ha egy szobára egy hónapban a bevételek és a költségek különbözete ennél magasabb (remélhetőleg ez így van), akkor még így is megéri a magasabb összegen történő átalányadó-fizetés. Ha átlagosan 50%-os költséghányaddal számolunk a szálláshely-szolgáltatás kapcsán és egy szobára a havi bevétel 200 ezer Ft, akkor a költség 100 ezer Ft, a nyereség (bevételek és költségek különbözete) 100 ezer Ft. Az adó ez esetben 28.000 Ft lenne a „sima” adózásnál, de a magasabb, 150 ezer Ft-os átalányadózást figyelembe véve ez még akkor is „csak” 12.500 Ft fix adót jelent (tehát 55%-kal kevesebb adót fizetünk a példában szereplő esetben). Remélhetőleg egy szobára átlagosan egy hónap alatt (átlagosan) több bevétel jön ki és sok esetben a költség is a bevétel 50%-ánál kevesebb, így az egyik legrosszabb esettel számoltam a példában.
A költségeknél még fontos, hogy sajnos csak azok a költségek számolhatók el, amelyekhez van bizonylat is (név, cím és adószám szerepel rajta). A közüzemi díjaknál nagyon kevés esetben van lehetőség megoldani, hogy az adószámot is ráírja a közüzemi szolgáltató, így elvileg nem lehet költségként sem elszámolni ezeket az összegeket, ami rengeteg kiesés (ennek ellenére vannak olyan ügyfelek, akik bevállalják a kockázatot, hiszen egyértelműen az ő kiadása és a tevékenységgel kapcsolatban merül fel, de szem előtt kell tartani ez esetben is a kockázatot). Természetesen vannak olyan kiadások (pl. a közös költség), amihez nem számlát, hanem számviteli bizonylatot állítanak ki, ami elé a költség igazolására (a közös költség vonatkozásában költségként ez esetben a felújítási alapba fizetett összeg nem számolható el!). Nem részletezem, de a lényeg, hogy ebben az adózási módban sok a buktató is, nem beszélve arról, hogy folyamatosan kell gyűjtögetni a számlákat és vezetni a bevételi és költségnyilvántartást (nyilván, akik áfa-körösek, azok eddig is megtették, de ezen túl szükség lesz még azokra a számlákra is, amelyek nem tartalmaznak áfát, a költség levonhatósága miatt).
Javaslom, hogy a várható, két éves moratórium miatt az idei évben az, aki tervezi és lehetősége van rá, nyújtsa be az önkormányzat felé a kérelmet a tevékenység folytatásával kapcsolatban!
Remélem, a fentiek segítettek a jövőbeli adók kalkulációjával kapcsolatban!
