Aki rövidtávú lakáskiadási tevékenységet szeretne végezni, gyakorta nehézségekbe ütközik az indulás során, hiszen sokan nem tudják, hogyan kell kezdeni és mi az indulás folyamata. Szeretném ebben a cikkben röviden összefoglalni az egyes lépéseket.
Az indulás előtti teendők
Minden vállalkozó kedvű embernek ajánlom, hogy az indulás előtt alaposan ismerje meg azon önkormányzat előírásait, amelyik területén a lakását szeretné rövidtávon kiadni, ugyanis ahány önkormányzat, annyi szabályozás. Az utóbbi hónapokban jó néhány budapesti kerület szigorításokat vezetett be és előfordulhat, hogy sok időt és költséget spórolunk meg akkor, ha alapos ismeretekre teszünk szert, mielőtt belefogunk ebbe a tevékenységbe.
Az önkormányzati rendeletek – melyek nagyrészt az adott település vagy kerület honlapján is megtalálhatók – tanulmányozása mellett fontosnak tartom kiemelni a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendeletet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről, melynek ismerete szintén elengedhetetlen mindenki számára, hiszen mind a bejelentéssel, mind pedig a működéssel kapcsolatos alapvető jogi előírásokat is részletezi. Tartalmazza többek között a szobák nagyságával, a konyha felszereltségével, a vizesblokk kialakításával, valamint az ügyelettel, a takarítással kapcsolatos előírásokat is. Ebben a jogszabályban az „egyéb szálláshely”-re és/vagy a „falusi szálláshely”-re vonatkozó előírásokat kell elolvasnunk és betartanunk a jogkövető magatartás folytatása érdekében.
Helyi önkormányzat
Amennyiben készen állunk a tevékenység megkezdésére, elsőként az önkormányzatnál kell bejelentést tennünk. Általában az önkormányzatok honlapján letölthető a bejelentőlap, melynek kitöltési útmutatójában megtaláljuk, milyen egyéb dokumentumokat kell csatolni a regisztráció során.
A bejelentőlap benyújtását követően néhány napon vagy héten belül (önkormányzattól függ) megkapjuk az igazolást a regisztrációról. Ez az igazolás kell ahhoz, hogy a tevékenységet a NAV-nál is be tudjuk jelenteni, illetve – ha még nincs – adószámot tudjuk kérni.
Adóhatóság
A következő lépés tehát, hogy az adóhatóságnál bejelentjük a tevékenység végzését. Magánszemélyként a T101, egyéni vállalkozóként a T101E, cégként a T201T nyomtatványon tehetjük ezt meg. Magánszemélyként ezen a nyomtatványon tudunk adószámot is kérni, amennyiben még nem rendelkezünk vele.
A bejelentés során – bármilyen formában is végezzük a tevékenységet – figyeljünk arra, hogy a kiadott ingatlant telephelynek jelentsük be valamint, hogy ha tételes átalányadózást és alanyi áfamentességet szeretnénk választani, akkor ezen a nyomtatványon tudjuk megtenni. Ezen kívül bizonyos esetben közösségi adószámra is szükségünk lesz és érdemes az MNB-árfolyam alkalmazását is bejelenteni.
Amennyiben nem rendelkezünk még ügyfélkapus hozzáféréssel, érdemes az ezzel kapcsolatos regisztrációt is megtenni a NAV ügyfélszolgálatán.
Nyomtatványbolt
A fentiek után a nyomtatványboltban beszerezhetjük a következőket:
- számlatömb (SZÁMLA megnevezésű, melybe átutalásos és készpénzes fizetést is tudunk rögzíteni),
- vendégkönyv (amennyiben az önkormányzat nem ad sajátot, vagy nem elegendő az elektronikus változat),
- vásárlók könyve,
- szigorú számadású nyilvántartás.
Helyi önkormányzat
Végül a helyi önkormányzathoz kell ismét visszamennünk, ahol a következő feladataink vannak:
- az adószámunk közlése (amennyiben még nem volt és most igényeltük),
- vendégkönyv hitelesítése (amennyiben a nyomtatványboltban vettük meg),
- bejelentkezés az idegenforgalmi adó hatálya alá (amennyiben bevezette az önkormányzat),
- bejelentkezés az építményadó fizetési kötelezettségünket (amennyiben erre szükség van).
A fentieket elvégezve minden bejelentési kötelezettségünknek eleget tettünk és folytatható a tevékenység.
